Az európai és a brit autógyártók, valamint érdekvédelmi szervezeteik sokadik alkalommal figyelmeztetik a döntéshozókat arra, hogy katasztrofális hatásai lesznek, hogyha nem jön létre az Európai Unió és Nagy-Britannia között a régóta áhított szabadkereskedelmi megállapodás.
Simon Coveney ír külügyminiszter vasárnap úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a britek elfogadják a belső piaci törvényt, az EU feláll a tárgyalóasztaltól. Az elfogadásig viszont szerinte hosszú az út, és mindaddig van lehetősége a feleknek a megegyezésre.
Könnyen lehet, hogy utólag visszanézve a szeptember 10-i dátum úgy vonul majd be a történelemkönyvekbe, mint az a nap, amikor valójában eldőlt, hogy átfogó kereskedelmi megállapodás nélkül zuhan ki az Egyesült Királyság 2021. január elsején az EU-ból. Azért még nincs minden veszve, van esély a megegyezésre, de egyre kevesebb, mert a brit kormány tegnap kimondta, hogy a belső piaci törvényjavaslatot az EU ultimátuma ellenére sem akarja visszavonni szeptember végéig, sőt egy újabb bizalomromboló törvényjavaslatot is készít, így mindezekre hivatkozva október eleje-közepe körül bemutathatja a piros lapot az EU a briteknek. A brit kormányt közben felbátoríthatja, hogy haladjon tovább a no-deal Brexit útján, mert az első nagy kereskedelmi partnerként ma délelőtt sikerült összehoznia a brit-japán kereskedelmi alku elvi kereteit.
Az ír miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának vissza kell vonnia az új belső piaci törvénytervezetből azokat a pontokat, amelyek felülírhatják a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes elemeit.
Az Európai Bizottság főtárgyalója szerint még mindig van lehetőség a megállapodásra az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről és az EU törekszik is az egyezségre Londonnal, de nem bármilyen áron.
Az európai uniós alapszerződések értelmében a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az EU közúti áruszállítási ágazatának reformjáról szóló, nemrég részben elfogadott jogszabálycsomag azonban nem ezt az egységet szolgálja, sőt, kifejezetten kettős mércét generál az Európai Unió tagállamai között. Felvetődik tehát a kérdés: mely tagállamok érdekeinek érvényesüléséig fontos az egyenlőség, illetve az uniós alapszabadságok, mint szerződéses alapelvek?
Az alábbiakban Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárának véleménycikkét közöljük.
El kell ismernünk, hogy a műanyag mindenhol körülvesz minket: akár a tengerparton, akár az utcánkban sétálunk, akár az országúton megállunk. Vitathatatlan, hogy a műanyag sok tekintetben hasznos társadalmunk és gazdaságunk számára. De túlságosan nagy az a mennyiség, amelyet mindössze egyszer használunk, utána pedig eldobunk. Ha tiszta strandokat, tiszta óceánokat és tiszta utcákat akarunk látni, ezen változtatnunk kell.